2011. március 17., csütörtök
Háborgó mélység
Még mindig nem igazi munkával jövök, bár a napokban már egyre többet gondolok valami valódi munkára. Van még egy-két "kitérő darabom", aztán tényleg jöhet valami delicás, apróságos, értékesebb dolog. :) :)
Persze a lényeget lefelejtettem, ugye a számomra megunhatatlan kék színben készült a nyaklánc, de most csak azért, mert ennyi teklám csak ebben a színben volt. Török horgolást vagy romantikus hurkát akartam ebből, de egyenlőre NEM AKARTAM megint kék fűzött dolgot készíteni. Annyira irigylem Békata "tekeredik a kígyó" színeit, és a kész karijait,( az összeset ) csakis valami hasonlót szeretnék majd készíteni én is. Remélem nem bánod Kata! :) A TV-ban hallottam egyszer: "Az utánzás a hízelgés legőszintébb formája. Sok igazság van benne. :D:D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
Milyen igaz mondas :)
Nagyon szep lett ez a nyaklanc,nem vagyok kek rajongo de ez igazan tetszik.
Nagyon tetszik a színe, és a virág nagyon eredeti, feldobja a láncot. Én már nagyon várom a többi is, amit beígértél. (klassz a blogod rucija:)
Nagyon elegáns ez az ékszer!
Nekem ez is tetszik.
Köszönöm nektek!!:) :)
nekem nagyon tetszik!
Drága Nikol, dehogyis bánom, alig várom, hogy lássam a "romantikát Nikol módra".... :-)))))
El kell vonatkoztatnom először is a kéktől, és remélem összeáll valamiféle színkép a fejembem.. :) :)
Megjegyzés küldése