2011. március 17., csütörtök

Háborgó mélység


Még mindig nem igazi  munkával jövök,  bár a napokban már egyre többet gondolok valami valódi munkára. Van még egy-két "kitérő darabom", aztán tényleg jöhet valami delicás, apróságos, értékesebb dolog. :) :)

Persze a lényeget lefelejtettem, ugye a számomra megunhatatlan kék színben készült a nyaklánc, de most csak azért, mert ennyi teklám csak ebben a színben volt. Török horgolást  vagy romantikus hurkát akartam ebből, de egyenlőre NEM  AKARTAM megint kék fűzött dolgot készíteni. Annyira irigylem Békata "tekeredik a kígyó" színeit, és a kész karijait,( az összeset )  csakis valami hasonlót szeretnék majd készíteni én is. Remélem nem bánod Kata! :) A TV-ban hallottam egyszer: "Az utánzás  a hízelgés legőszintébb formája. Sok igazság van benne. :D:D

8 megjegyzés:

Amy's írta...

Milyen igaz mondas :)
Nagyon szep lett ez a nyaklanc,nem vagyok kek rajongo de ez igazan tetszik.

RaMary írta...

Nagyon tetszik a színe, és a virág nagyon eredeti, feldobja a láncot. Én már nagyon várom a többi is, amit beígértél. (klassz a blogod rucija:)

gabi írta...

Nagyon elegáns ez az ékszer!

Pósa Andrea írta...

Nekem ez is tetszik.

Nikol írta...

Köszönöm nektek!!:) :)

Ági írta...

nekem nagyon tetszik!

BéKata írta...

Drága Nikol, dehogyis bánom, alig várom, hogy lássam a "romantikát Nikol módra".... :-)))))

Nikol írta...

El kell vonatkoztatnom először is a kéktől, és remélem összeáll valamiféle színkép a fejembem.. :) :)